Nyit�oldal

A v�ros t�rt�nete

A mai Sopron �s k�rny�ke m�r az �jk�korban lakott hely volt. A Kr. u. 1. sz�zad elej�n a r�maiak v�rost alap�tottak itt, ennek ter�let�n fekszik a belv�ros. Sopron ma alig nagyobb, mint r�mai el�dje, Scarbantia. A r�mai k�zigazgat�s val�sz�n�leg a 374-es kv�d bet�r�s ut�n sz�nt meg. 796-t�l a Frank Birodalom kir�lyi hat�rtartom�ny�hoz tartozott avar �s szl�v lakoss�ggal. N�met neve (Odinburch) elpusztult v�rat jelent, amely a r�mai romokra utal. 907 ut�n a honfoglal� magyars�g, a kalandoz�sokban is r�szt vev� S�r vez�r �s a t�le sz�rmaz� Osl nemzets�g ellen�rz�se al� ker�lt.Az �rp�d-korban fontos hat�rv�r volt. Els� �r�sos eml�t�se: 1125-b�l Cyperon, 1156-b�l in comitatu Supruniensi.1247-ben IV. B�la johannit�kat telep�tett a v�rosba. Miut�n a v�rat h�romszor is megsz�ll� II. Ottok�r cseh kir�llyal szemben megmaradt a magyar kir�ly h�s�g�n, 1277-ben IV. L�szl� kivette Sopront az isp�n joghat�s�ga al�l, �s szabad kir�lyi v�ross� tette. 1297 �s 1340 k�z�tt h�rmas falrendszerrel �s �rokkal vett�k k�r�l, amelyet mag�ntulajdonban l�v� lak�tornyok is er�s�tettek. Erzs�bet kir�lyn� 1441-ben elz�logos�totta a v�rost III. Frigyesnek, de 1463-ban I. M�ty�s visszav�ltotta. 1625-ben itt v�lasztott�k kir�lly� III. Ferdin�ndot. 1809-ben Nap�leon seregei f�l �ven �t megsz�llva tartott�k Sopront. A m�sodik vil�gh�bor� ut�n a hat�rs�v fel�ll�t�sa visszavetette fejl�d�s�t. 1950-ben hozz�csatolt�k Sopronb�nfalv�t, 1985-ben Balf k�zs�get.
 

Oldal elej�re